Chapter 5 ~ Football

Bementem a stúdióba, ahol minden úgy ment, mint tegnap. A fotózással végeztünk, de még volt fél órám addig, hogy Louisék értem jöjjenek. Épp Emmával beszélgettem, akivel a legszorosabb kapcsolatomat ápolom a munkámból, amikor valaki kopogott az öltözőnk ajtaján. Em kissé dacosan, de feltápászkodott a kényelmes kanapéról és kinyitotta az ajtót. Csak egy izmos férfi kart véltem felfedezni, mert a teste többi részét barátnőm eltakarta. Illedelmesen köszöntötték egymást, majd mind ketten kiléptek a szobából. Mivel az ajtót becsukták maguk után, nyugodtan öltözhettem át. Előkerestem a táskámból a ruhadarabokat és egyenként aggattam magamra őket. Hajamat csak lazán átfésültem és kiengedve hagytam. Zsebemből elővettem a telefonomat és rájöttem, hogy negyed óra múlva itt lesznek értem. Honnan fogom őket felismerni, ha kocsival jönnek és nem szállnak ki? Remélem, azért valamelyikük elém jön. Gondolat menetemet egy ajtó nyitás szakította meg. Emma szőke lóboncát egyből megismertem, de a mellette álló fiút nem tudtam beazonosítani. Egymás mellett álltak és mind ketten mosolyra húzták szájukat. Ugyan úgy mosolyogtak, ugyan azok a ráncok és arcvonások, szemek. Kísértetiesen hasonlítottak egymásra.

- Cara bemutatom neked az öcsémet, Zacket. - szólalt meg a szőke lány.

- Szia! - köszönt Zack és, ha lehetséges még nagyobb vigyor ült ki az arcára. 

- Örülök, hogy megismertelek. - mosolyodtam el én is. 

- Zack gyakornokként jött ide, mint fényképész. Szóval ne lepődj meg, ha egész nap épületben látod. - nevetett. - Egyébként hova készülsz? Nem úgy volt, hogy kávézni megyünk? - szaladt fel barátnőm szemöldöke. Ó hát tényleg, a kávézás. Teljesen elfelejtettem..
- Jaj Emma, bocsánat nagyon sajnálom, de közbe jött egy programom és ezt nem hagyhatom ki. Holnap bepótoljuk. - mosolyodtam el halványan.
- Rendben, de annyit megteszel, hogy ki kíséred Zacket, mert szerencsétlen 18 éves kora ellenére is rossz a tájékozódási képességel rendelkezik. - Zack egy amolyan "kösz, hogy elmondtad" fejet vágott, majd rám nézett. Testvéri szeretet milyen ismerős..
- Oké, de akkor gyere mert sietek! - egy öleléssel elbúcsúztam Emmától és elindultunk a folyosón. Amikor kiértünk, még nem voltak ott értem, ezért gondoltam elkezdtek vele beszélgetni, mert egyébként megjegyzem eléggé helyes volt. Megkértem, hogy addig maradjon itt, ameddig nem megyek el és itt is maradt.
- És, hogy hogy itt szeretnél gyakornok lenni? - kérdeztem némi habozás után.
- Hát egyrészt mert Emma segített elintézni, hogy itt lehessek, másrészt pedig, úgy hallottam, hogy itt fényképre való modellekkel tudnék együtt dolgozni. - húzta kissé mintha perverz mosolyra a száját, mitől én egy kicsit zavarba estem és inkább magam elé néztem menet közben. - Amúgy most merre fel mész? - kérdezte kissé röhögve.
- A nővéremékkel megyek foci meccsre. - zártam rövidre a válaszomat, amit egy bólintással jelezte, hogy érti. - Mondanám, hogy gyere, de fogalmam sincs kik lesznek ott.
- Nem, amúgy is mennem kell, ha jönnek érted. - nyalta meg a szétnyílt ajkait.
- Ha menned kell nyugodtan menj.
- Nem dehogyis. Maradok. - nevetett fel kedvesen, amitől elmosolyodtam. Épp csak egy pillanatra néztem át az út túl oldalára, amikor egy fekete autó ránk dudált. Először fogalmam sem volt, hogy ki lehet az, de amikor megláttam Louist hevesen integetni, leesett, hogy értem jöttek.
- Hát úgy látszik, hogy mennem kell - fordultam ismét Zack felé. - És köszi, hogy megvártál.
- Akkor holnap találkozunk! - lépett közelebb hozzám és arcom mind a két felét megpuszilta, majd magához húzott és megölelt. Lehet, hogy ennek furának kellett volna lennie, mivel még csak ma ismertem meg, de nekem nagyon jól esett ez a gesztusa. Még egy utolsót intettem neki és elindultam Louisék kocsija felé, de ő valamit nagyon mutogatott. Beletelt egy-két percembe mire rájöttem, hogy  a mögötte lévő autóra mutat azaz abba, amiben Harry és egy lány ült az első két ülésen. Gyorsan oda szaladtam és kinyitottam a hátsó ajtót, de ott ült még egy szőke fiú, aki, ha jól tudom Niall.
- Na végre, szia Cara! - fordult hátra Harry.
- Bocsi, csak nem tudtam, melyik kocsi.
- Niall Horan. - szólított meg a mellettem lévő fiú. - Sokat hallottam már rólad. - kacsintott.
- Akkor tudod a nevem. - nevettem fel. Harry mellett egy egy sötét hajú lány ült és ő is minket nézett.
- Oh, Abbey Higins. - mosolygott rám kedvesen.
- Cara Calder. - mutatkoztam be én is és Harry elindult az autóval. Út közben csak Niallal beszélgettem, akinek elég barátkozó és vicces a személyisége. Meg tudtam azt is, hogy hol fogunk ülni, kik jöttek velünk és, hogy melyik csapatban lesz Louis. Amikor odaértünk a  összeismerkedtem Zaynnel és Liammal is. Eleanor végig Louison csüngött és egy másodpercre sem nézett rám, nem mint, ha kéne neki. A Louistól megkaptuk a jegyeinket és leültünk a székeinkre. Mivel Eleanor ragaszkodott hozzá, hogy még véletlenül se tudjak senkivel se beszélni, ezért a legszélére ültetett, de szerencsére Niall mellé, akit, ha még egy kicsit is de ismerem őt. Még egy utolsó biztatást mondtam Louisnak és már el is tűnt, gondolom bemelegíteni meg öltözni ment. Sok ember arckifejezésén nevetnem kellet, mert mind csodálkozva néztek minket, hogy itt van ennyi híresség egy foci meccsen
- Öm Niall? - kérdeztem a mellettem ülő fiút.
- Hm?
- Abbey kinek a kije? - kérdeztem, mert fogalmam sem volt és nem is mondta nekem senki.
- Hát Harry "barátnője". - mutatott két-két ujjával macskakörmöt a levegőbe a barátnő szónál.
- Ezt, hogy érted?
- Mindenki tudja, hogy nem szerelmesek egymásba meg semmi, de még is együtt vannak. Tudod olyan se veled se nélküled. - vázolta fel a tényeket Niall.
- Értem. - bólintottam egy nagyot. Hát akkor ezt is megtudtam.

(***)

Mivel nem nagyon járok foci meccsekre és nem is nagyon szeretem a focit, ezért nem nagyon tudok mondani véleményt. Az tény és való, hogy Louis nagyon ügyesen játszik, de ennél többet akkor sem tudok mondani. Persze az ő csapatuk nyert, de ezt várni is lehetett. Összeismerkedtem mindenkivel, aki ott volt a meccsen és mindenkiről csak pozitív dolgokat tudok mondani. Eleanor a meccs közben egész végig ordibált és, amikor vége lett lefutott a pályára és Louis nyakába ugrott. Oké, hogy örül, de ez már nekem volt kellemetlen. 

A kocsiban ültünk visszafelé, amikor Harry feltett nekem egy kérdést.

- Nincs kedved este eljönni velünk bulizni?

- Hát de. Hol? - mosolyodtam el.

- Érted jövünk. - válaszolta Niall. - Jó lesz. - kezdett el táncolni az autóban.

- Niall nyugi! - szólt hátra hozzánk Abby.

Megérkeztünk a házamhoz és megbeszéltük, hogy pontosan tíz órakor itt lesznek  értem. Érdekes, hogy Eleanor nem jött be velem a házba, hanem velük együtt ment el, de nekem végül is mindegy.

Mivel még volt két teljes órám nem kellet gyorsan öltözködnöm, de azért siettem. Az utolsó simításokat végeztem magamon, amikor csöngettek. Hát akkor kezdődjön a party.