Chapter 3 ~ Take care!

 * Louis Tomlinson *

Annyira nem értem, hogy Eleanor miért ilyen ellenszenves a saját húgával. Jó, tudom nem vér szerinti, de nekem is van féltestvérem és én kedves vagyok vele, mert a családtagom. Egyébként is, Cara nagyon szép lány és amennyit beszéltem vele még kedves is. De mindegy én nem szólók bele a kettőjük kapcsolatába, de azért még is zavar egy kicsit. Legjobb lesz, ha nem is gondolkodok ezen. Inkább élvezem a pillanatot, hogy Eleanor itt ül az ölemben és csendben kémlelem ragyogó szemeit. Annyira örülök, hogy Harry bemutatott minket egymásnak. El sem tudom képzelni nélküle már az életemet.

- Louis, szerinted jó ötlet volt, hogy felvállaltuk a kapcsolatunkat? - kérdezte csilingelő hangján, miközben hajamat birizgálta ujjaival.

- Szerintem igen, már csak az a kérdés, hogy mit szólnak hozzá a rajongók. - sóhajtottam, mert köztudott, hogy pár directioner eléggé rosszul viseli, ha barátnőnk lesz.

- Nem érdekel mit gondolnak. Az a lényeg, hogy én boldog vagyok. - vigyorgott és egy puszit nyomott a számra. Úgy szeretem, amikor nevet, mert ilyenkor önmaga igazán és nem fél ezt kimutatni. Zsebembe rezegni kezdett telefonom. El-t arrébb emeltem magamról és kivettem zsebemből az idegesítő tárgyat, amit legtöbbször kidobnék az ablakon. Harry nevét pillantottam meg a kijelzőn, ezért ujjammal elhúztam a zöld csíkot.

- Mondjad cicám! - szóltam bele a telefonba.

- Louis hol vagy? Tíz percet kapsz, hogy ide told a segged! -  mondta dühös hangon, amit csak akkor szokott alkalmazni, ha nagyon ideges.

- Eleanor-nál vagyok. Nem lehet holnap? - kérdeztem nagy sóhajtások közepette. Hát, ha megszán.

- Nem! Lou, megígérted. - váltott át inkább dühösből kérlelő hangnembe és lerakta a telefont. Még egy ideig bámultam a telefonomat, majd El-hez fordultam.

- Mennem kell. Megígértem a fiúknak, hogy ma este velük leszek és elmegyünk valahova. - néztem rá szomorúan.

- Nem baj. Menj csak. Akkor majd holnap találkozunk! - felelte mosolyogva.

- Biztos nem baj? - kérdeztem és közelebb húztam magamhoz, hogy érezzem finom parfümje illatát. 

- Louis, ne hülyéskedj! Tudom, hogy ők a legjobb barátaid. Nem szabhatom meg, hogy mit csinálsz. Na gyere kikísérlek. - fogta meg kezemet és az ajtóhoz húzott.

- Na ennyire akarod, hogy menjek? - vádoltam meg nevetve, mert szinte kitolt a kapun, amit egy kicsit furcsálltam.

- Nem akarom, de hallottam Harry hangját és eléggé dühös lesz, ha nem érsz oda. - derekánál fogva magamhoz húztam és ajkamat övére tapasztottam. Így álltunk még egy pár percig, aztán elengedtem és a kocsimhoz sétáltam. Még egy utolsót intettem neki és elindultam. Hopsz már öt perce ott kéne lennem. Na mindegy csak tudnak várni. Leparkoltam a közös házunk előtt és félve léptem be az ajtón. Egyből Harry tekintetével találtam szembe magamat.

- Késtél. - mondta durcásan, amitől halk kuncogásra késztetett.

- Jajj Harold drágám. Nézd el nekem ezt a ballépésemet. - omlottam nyakába és simogatni kezdtem fürtjeit.

- Nem hatsz meg. - morogta.

- Dehogynem. - adtam cuppanós puszit arcára.

- Mi lenne, ha csak egy napra békén hagynátok egymást? - lépett mellénk Zayn, akinek elég kómás feje volt. A jelek szerint most kelt fel és ilyenkor elég morcos. Elengedtem Haz-t és lefeküdtem a kanapéra. 

- Na milyen volt az interjú? - kérdezte Liam.

- Hát bejelentettük, hogy együtt vagyunk, találkoztam Eleanor húgával és ennyi. - vontam vállat.

- El-nek van húga? - ráncolta szemöldökét Niall.

- Van, Cara Calder. Tudjátok az a modell. - vázoltam fel nekik a helyzetet, de ők csak furán néztek rám. - És mi még hogy, hogy nem láttuk? - kérdezte Zayn, aki idő közben mellém ült.

- Találkoztatok már vele. Ott volt tavaly a díj átadón, csak nem beszéltünk vele. És egyébként nincsenek jóban El-el. Valószínűleg ezért nem. Na de mit csináljunk? - ordítottam fel, amitől mindenki kicsit összerezzent.

- Ne, Louis most ne ordibálj! Szét megy a fejem. - panaszkodott Zayn.

- Nem megyünk valahova bulizni? - vetette fel az ötletet Harry.

- Nem. - szögezte le mindenki egyhangúan.

- Harry, neked kéne egy barátnő. - sóhajtott Liam.

- Itt vagyok neki én. - megfogtam Haz kezét és leültettem magam mellé a kanapéra. Vállán átvetettem jobb kezemet és közelebb ültem hozzá.

- Nem kell. Azokkal csak a baj van. - nézett maga elé.

- Mi lenne, ha elmennénk kajálni? - vetette fel az ötletet Niall, amibe mind az öten belementünk. Megvártuk Zayn-t, mire rendbe szedte magát és este fél 12- körül elindultunk a Nando's-ba. Niall vezetett, aminek nem örültünk annyira, mert közüllőnk ő vezet a legrosszabbul. Bent ettük meg, mert rajtunk kívül senki nem volt más a gyors étteremben, így nem zavartak minket. Amikor haza értünk, már semmit nem csináltunk csak mindenki ledőlt a saját ágyába.

* Cara Calder *

Reggel, amikor felkeltem Justin mosolygós arcával találtam szemben magam. Már nem ölelt magához, de még mindig éreztem leheletét a nyakamon. Felé fordultam és gyönyörű barna szemeit pásztáztam. Hirtelen megfogta a karomat és magához húzott és elkezdett csiklandozni, mert tudja, hogy nagyon csikis vagyok. Felkaptam a legközelebbi párnát magamhoz és hozzávágtam. Kikapta a kezemből és engem kezdett el püfölni. Egy nagy párnacsata vette kezdetét úgy reggel tíz órakor. Annyira nevettem, hogy nem kaptam levegőt is leálltunk.

- Te még mindig nem vagy normális! - fuldokoltam és mellkasommal ráfeküdtem.

- Te meg még mindig nehéz vagy. - jelentette ki és ledobott magáról. - Igyekezz, mert két órán belül a reptéren kell lennem, de mivel ilyen kedves vagyok a volt csajommal haza viszlek. - feltápászkodtam az ágyról és összeszedtem a tegnapi ruháimat, amit tegnap viseltem, mivel mást nem hoztam. Beszaladtam és felöltöztem. Hajamat kibontva hagytam és egy kis sminket tettem fel. Justin is elkészült és elindultunk kifelé a hotelből. Beültünk a kocsijába és hazafelé száguldottunk. Amikor megállt a házunk előtt, leállította a motort és kiszállt. Én is követtem példáját.

- Vigyázz magadra nagyon, majd ha lesz egy kis szabadidőm meglátogatlak! - húzott magához és megölelt. Jó szorosan.

- Köszönöm, hogy haza hoztál. Te is vigyázz. Én várni foglak! - adtam puszit arcára és még egyszer megöleltük egymást. Két puszival elköszöntünk egymástól és beszállt kocsijába. Elhajtott, én meg bementem a házba. Senki nem volt itthon, ezért gyorsan felmentem a szobámba és felöltöztem. Éppen egy a nadrágomat akartam felvenni, amikor valaki csöngetett. Felkaptam a legközelebbi cicanadrágomat és magamra aggattam. Lefutottam a lépcsőn és ajtót nyitottam. Az ajtóban egy számomra alig ismert személy állt.