Louis Tomlinson-ról és Eleanor-ról szólt a cikk. Hallottam már Louis-ról meg már találkoztam vele és a banda társaival, de beszélni még nem nagyon beszéltem velük. Azt állították, hogy együtt vannak és még képeket is készítettek róluk. Gondolom azt akarják bejelenteni, hogy együtt vannak. Szép húzás Eleanor. Lecsuktam a laptopom tetejét és ebédeltem valamit, utána meg leültem tv-t nézni. Valami vígjáték ment, amit meg is néztem. Kifejezetten tetszett. Zsebemben rezegni kezdett a telefonom. Kate hívott. Elmondta, hogy fél hétkor küld értem egy kocsit, ami elvisz az interjú helyszínére. Kedves nővéremet nem méltattam felhívni, csak szólt neki valaki. Különösebben nem is érdekelt. Ránéztem a telefonom órájára és már fél hat volt. Gondoltam ideje készülődnöm. Kis sminket feltettem, mivel a műsor előtt még úgy is megcsinálják és egy hozzá illő ruhát is felvettem. Pár perc múlva csöngettek. Lefutottam az emeletről és ajtót nyitottam.
- Mrs. Calder, indulhatunk? - kérdezte egy öltönyös férfi, aki a sofőr lehetett.
- Persze, csak egy percet kérek. - felszenvedtem a kedvenc magassarkúmat, és vállamra tettem táskámat. Bezártam az ajtót és a limuzin elé mentem. A férfi kinyitotta előttem a kocsi ajtaját és beszálltam. Nem mehettünk sokat 20 perc múlva már meg is állt az autó. Kiszálltam és egyből megrohamoztak a fotósok. Az épületből kijött egy magas férfi, aki gyanítom egy testőr volt és ő segített leküzdeni a fotósokat. Bementünk az épületbe és eligazított, hogy hova kell mennem. A sminkesek, mint mindig egy kiló festéket rámkentek, amit annyira nem szeretek. Bejött egy férfi a szobába és kérte, hogy menjek vele. Szerencsétlenségemre élő lesz az adás én meg egyre jobban izgultam. Soha nem kedveltem ezeket a tv showkat. A férfi megállított egy ajtó előtt és azt mondta, majd szól, ha be kell mennem.
- Mehetsz! - mondta pár másodperc múlva. Nagy levegőt vettem és beléptem. Minden kamera és néző rám szegezte tekintetét. Leültem fotelra, ami nekem volt kijelölve.
- Szia, Cara! Köszöntelek itt a Monday Night-ban. - mondta kedvesen a műsorvezető. - Én személy szerint Shara Jons vagyok és ma téged foglak kérdezgetni különféle kérdésekkel. Mint már megszokhattuk ma is gyönyörűen festesz, na de vágjunk is bele! Azt hallottuk a sajtótól, hogy elfogod hagyni pár hónapra az országot, igaz ez? - szegezte nekem a kérdést.
- Köszönöm szépen.- hálálkodtam. - Nem, ez egyáltalán nem igaz. Nem megyek el Angliából. Most itt várnak rám fotózások.
- Nos ezt örömmel hallom. És mikor lesz legközelebb fotózás?
- Ha minden igaz jövő héten gőz erővel fogunk forgatni egy reklám filmhez és ebhez kellenek a képek.
- Már nagyon várjuk. Nem rég ért véget egy kapcsolatod Justin Bieber-el. Hogy viselitek, hogy már nem vagytok együtt?
- Meglepően jól. Rájöttünk, hogy sokkal jobban meg vagyunk barátként, mint egy párként. Tudom, hogy bármikor számíthatok segítségére és ez fordítva is így van.- mosolyogtam.
- Utolsó kérdésem következik. Mit szólsz a nővéred kapcsolatához?
- Nagyon örülök neki. - préseltem ki magamból ezt az egy mondatot.
- Akkor jöjjön Eleanor Calder és a One Direction énekese Louis Tomlinson. - és be is jöttek kézenfogva. Én Eleanor-ra néztem aki gúnyosan mosolygott rám. Végignéztem Louis-on és eléggé helyes volt. Nem mondom, hogy az én esetem, de Eleanor-hoz illet. Leültek egy kanapéra és most tőlük kérdezett Shara.
- Akkor igaz a hír, hogy együtt vagytok? - kérdezte.
- Igen. - nézett Louis Eleanor-ra és megfogta kezét. - Már lassan egy hete.
- Gratulálunk nektek. - mosolygott Shara. Még körülbelül fél órát faggatták őket, de én már nagyon untam. Néha kaptam és is pár kérdést, de az eléggé sablonos volt. - Na hát ennyi volt mára. Remélem velünk tartotok a következő héten is. Viszont látásra! - nézett Shara a kamerába és végre vége volt ennek az egésznek. Mindenki felállt a helyéről és megmozgatta elgémberedett végtagjait. Elindultam a kijárat felé, de egy alak megállított.
- Még nem is mutatkoztam be, Louis Tomlinson vagyok! - hátrafordultam és vigyorgó képével találtam szembe magamat.
- Tudom már hallottam egy párszor a mai nap folyamán. - erőltettem mosolyt magamra. - Cara Calder. - nyújtottam kezemet kézfogásra, de valaki kettőnk közé állt.
- Na megvolt a bemutatkozás is. Gyere Loui mennyünk. - húzta el tőlem, de még láttam, hogy Louis hátra fordul és egy " Sajnálom"- ot tátog. Elindultam én is haza felé, de most nem autóval, hanem gyalog. Épp fordultam be az egyik utcán, amikor valaki belém jött.
- Bocsánat nem vettelek észre a sötétben. - mondta az idegen alak, de hangja ismerősen csengett.
- Justin? - néztem rá kérdő pillantással.
- Cara! - esett le neki is és megölelt.
- Hát te? Itt Londonban? - kérdeztem, mert ugye Justin Los Angeles-ben lakik.
- Most igen, pár napig itt leszek, mert itt fogatjuk az új klippemet. - mosolygott. Úgy el tud varázsolni még mindig mosolyával. Igaz, hogy már nem vagyunk együtt, de akkor is. - Nem jössz el hozzám? Vagy is most hotelben lakom, de itt van és már csak 2 napot maradunk körülbelül és már rég láttalak. - pár másodpercig gondolkoztam aztán válaszoltam.
- De szívesen. - nevettem. Elindultunk ketten és csak beszélgettünk, mint két jó barát. Beértünk a hotelba és felvezetett a szobájába. Luxus szállása volt, mondjuk Justin-tól ezt várni lehetett. Úgy viselkedtünk, mint mikor még nem jártunk csak legjobb barátok voltunk. Sokat beszéltem én is magamról amióta szakítottunk meg ő is. Ránéztem az órámra és már éjfél múlt.
- Justin indulnom kéne haza. - néztem rá.
- Ilyenkor? Tudod mikor. Itt maradsz és itt alszol. - parancsolta, amitől nevetnem kellett.
- De nincs is ruhám meg semmi. - tiltakoztam.
- Adok. - nézett rám győztes vigyorral.
- Oké. - adtam meg magam. - Akkor adj ruhát és elmegyek fürdeni. - szekrényéből kivett egy hosszú pólót és egy melegítő nadrágot. - Elég lett volna a póló is, de köszönöm. - adtam puszit arcára és bementem fürdeni, hamar készen lettem, pedig még hajat is mostam. Úgy döntöttem, hogy a nadrágot nem veszem fel, mivel a póló 5 számmal nagyobb volt rám. Kimentem és Justin mosolygós arcával találtam szembe magamat és ő is bement. Leültem az ágyra és bekapcsoltam a tv-t. Justin érkezésére kikapcsoltam. Csak egy póló és egy bokszer volt rajta.
- Na akkor én alszom a kanapén te meg az ágyban úgy jó? - kérdezte, mire fura fejet vágtam.
- Justin! - léptem hozzá közelebb. - Ne, hogy a kanapén merj aludni. Különben is már elég sokszor aludtunk együtt és most mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy csak barátok vagyunk.
- Oké. - húzott magához és megölelt. Bemásztunk az ágyba és még beszélgettünk. Egyre álmosabb lettem.
- Jó éjt Justin. - mondtam és szemébe néztem.
- Jó éjt. - mondta és mellkasára vont mint régen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése